A szakmák mestereinek reneszánsza

0
174

Napjainkban a kereskedelmi és iparkamarák területén 77 szakmában van lehetősége a szakmák legjobbjainak mestervizsgát tennie. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál 2017-ben 21 szakmában 276-an tettek sikeres mestervizsgát. Az ünnepélyes mesterlevél átadó ünnepséget két alkalommal, november 15-én tartották és december 14-én rendezik meg.  

November 15-én öt szakmában – szakács, pincér, kozmetikus, fodrász és cukrász – azok az új mesterek vették át a mesterlevelet, akik a tanulóképzésben való részvétel miatt pályázat keretében tettek sikeres vizsgát. A tanulóképzésben résztvevő gyakorlati oktatók részére  az NFA-KA-NGM pályázat lehetőséget biztosított arra, hogy a teljes vizsgaköltség 20 százalékáért végezzék el a jelöltek a felkészítőt tanfolyamot és a vizsgákat. A 68 új mester a díszes Mesterlevelet, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől, a Kézműipari Tagozat elnökétől Fekete Balázstól és a mestervizsga-bizottságok elnökeitől veszik át. Ez alkalommal ­– a kamarák történetében először – Arany- Ezüst- és Bronz mestereket is avattak.

December 14-én az önköltséges rendszerben vizsgázott mesterek vehetik át mesterlevelüket, összesen 16 szakmában. Ezek a szakmák: kézápoló és műkörömépítő, lábápoló, kályhás, járműfényező, autóelektronikai műszerész, autószerelő, ortopédiai műszerész, bútorasztalos, épületasztalos, kereskedő, kéményseprő, fogtechnikus, kárpitos, villanyszerelő, gázfogyasztó berendezés és csőhálózat szerelő, gáz és tüzeléstechnikai műszerész. Összesen: 209 fő.

Ez alkalommal kerül átadásra a Kézműipari Tagozat elismerése, az Aranykéz emlékplakett is.

A Mester, mint fogalom évszázadok óta a minőséget, a szakma legmagasabb szintű rangját jelenti.

Éppen ezért a Mester címnek nemcsak mint dokumentumnak, hanem mint minőségi garanciának is érvényesülnie kell. Magyarországon a gazdasági rendszerváltásig létezett mestervizsgáztatás azokban a szakmákban, melyekben törvény írta elő a vállalkozás indításhoz. A ’90-es évektől a szabad vállalkozás lehetőségéhez már nem társították a mestervizsga szükségességét.

1994-ben a gazdasági kamarák, megalakulásukat követően az első kiemelt fontosságú közfeladata volt a szakképzésbe történő intenzív bekapcsolódás, a szakképzés rendszerén belül a mestervizsgáztatás újjászervezése, előkésztése, majd beindítása.

forrás:ecoblogstar.blogstar.hu
11-2 gazdaság – kereskedelem

Hozzászólás

hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

tizenöt + öt =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..